2018. január 11., csütörtök

La Fontaine: A holló és a róka- illusztráció


Illusztrációt készítettünk La Fontaine: A holló és a róka c. történetéhez.
Amikor illusztrációt készítünk valamilyen irodalmi szöveghez, természetesen bemutatom a szöveget. Ennek sokféle módja van. Mindig a szöveg dönti el.
Én jobban szeretem elmesélni, elmondani szabadon, írott szöveg nélkül. Ennek egyik előnye, hogy az ábrázolás érdekében bizonyos "látvány elemet" jobban ki tudok domborítani. Ez a "fejből" mesélés sok esetben nehézkes, akkor felolvasok. Mondjuk Lázár Ervin: A kék meg a sárga c. meséjét inkább olvasom. Kár lenne elveszteni az eredeti szenzációs szöveget. A verseknél szintén, de ez nem is kérdés. Van amikor meghallgatjuk. A daloknál nekem ez az egyetlen megoldás. (Nem véletlenül nem lettem énektanár.) Az a legjobb, hogy amint felcsendül a kiválasztott dal a hangszóróból, a gyerekek rögtön elkezdik énekelni. (Na, ilyenkor sajnálom, hogy nem lettem énektanár.)
Legelőször leporoljuk az ismereteinket az illusztráció fogalmáról. Mi is az az illusztráció? Hogyan készül? Kik készítik? 
Ezeket a gyerekek tudják is de azért nem árt az ismereteket tovább bővíteni. 
Szerencsés helyzetben vagyunk. Nagyszerű művészeink és meseillusztrációink  vannak. 
Meg is nézünk néhányat. Arra azért figyeljünk, hogy ne az aktuális meséről/versről készült illusztrációt nézzünk meg. Azt automatikusan lemásolják.
Azt találtam ki, hogy egy- egy alkalommal, amikor illusztrációkkal foglalkozunk egy- egy nagyszerű művész munkáit nézzük meg. Most Reich Károly alkotásait.

Innen
A képek alapján megpróbáljuk felismeri, vagy legalább kitalálni miről szólhat a mese, amihez a kép készült.


La Fontaine: A holló és a róka

Sajtot talált a holló, fölvitte a fára,
Róka koma a sajtot nagyon megkívánta.
Magas a fa, magasan ül a holló rajta.
Csőréből a zsákmányát azért is kicsalja!
"Holló asszony − szól neki − , örülök, hogy látom,
nincs kegyednél gyönyörűbb madár a világon!"
Csönd. A holló nem felel, épp csak egyet illeg.
Rá a róka:"Tollánál, termeténél nincs szebb!"
Fönn a holló hallgat, és szorítja a sajtot.
A róka vár, majd úgy tesz, mint aki elcammog.
Lép egyet, és morog, hogy a holló is hallja:
"De mit ér a szépség, ha rút hozzá a hangja!"
"Rút a hangom? − A hollót elfutja a méreg,
s károgni kezd: − Ez neked nem elég szép ének?"
"De még milyen!"− nevet a róka, és a sajttal,
mit a holló kiejtett, vidáman elnyargal.

Miután felolvastam a mesét megbeszéljük a helyszíneket, szereplőket és eseményeket. Ebből a szempontból elég szegény ez a történet. Végül több lehetőséget szedtünk össze. A holló megtalálja a sajtot, a róka udvarol neki, a sajt kipottyan a holló csőréből, a róka boldogan elszalad. Az volt az egyik kikötés, hogy télen, hóban játszódjon a történet.
A kép kompoziciójáról is beszéltünk. A képi egyensúlyról. Sokan hajlamosak rá, hogy minent a lap egyik oldalára halmozzanak.

Egyensúlyba hozhatjuk a kompoziciót egy- egy képi elemmel. Vagyis az üresen mardt részre is rajzolunk valamilyen formát vagy színfoltot. Fát, bokrot, felhőt, Napot...ilyesmit.
Olajpasztellel és vízfestékkel dolgoztunk. Azt emeltem ki, hogy a hó nem egyszínű fehér. Gondoljunk csak Monet-ra..
Claude Monet: A szarka
Színes árnyékai vannak. El is olvadhatott, foltos is lehet.
Edvard Munch: Sárga farönk
Itt- ott vékonyabb és kitünik alóla a föld vagy a fű.
Van Gogh
Lehet maszatos is a hó. Ezt a változatosságot azzal tudom ábrázolni, hogy a fehér krétával beszinetett felületet átfestem erősen higított festékkel. Bátran keverhetem is a szineket. Sok- sok víz és kevés festék kell csak hozzá. Vagy, ha már elég maszatos a vízünk, elég ha azzal festjük át a talajt, a nagy felhőket. Nagyon szép felületet kapunk.


 Talán ez lett a legmesésebb. A két lábon álló róka miatt. Jól ellensúlyozta a fák nagy tömegét a kék és sárga folttal. 


Érdekes feldolgozás. Ez a tetthely!




Sok- sok remek havas képet találhatunk az Évszakok- Régmúlt telek idézése oldalon, es a Fess Neki- Mi lehet a hó alatt oldalán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése