2016. szeptember 10., szombat

Eső után

Az első órákkal mindig gonban vagyok. 
A tanmenetek ilyenkor már az ősszel, az őszi erdővel, az ősz színeive, az őszi terményekkel vannak elfoglalva. Pedig hol van az még! Rendszerint október elejére potyog le a vadgesztenye, ölt őszi pompát az erdő. 
Ám az idén "szerencsénk" van. Esik. 

Így az első órákon ezzel tudtunk foglalkozni. Egy esős napot festettünk.
Nem is a téma, inkább a vegyes technika volt új a gyerekeknek. Vagyis nem, mert minden elemét ismertük, alkalmazzuk, csak így együtt volt új. És mint ilyen izgalmas is. Próbálgattuk mit tud a filctoll és a vízfesték száraz  és nedves papíron. 
Egy csupa locspocs utcát festettünk, a tükröződő vizes aszfalttal.
De előbb megnéztük, mások ezt hogyan látják. A tükröződés érdekelt minket és a képek hangulata. Ezt a hangulatot mivel teremtette meg az alkotó.
Lyndsey Kustusch
Megfigyelhetjük a szürke árnyalatait. A finoman elmosódó formákat. Az élesen tükrözódő vörös fényeket.

Ewa Czarniecka
Egy esős nap lehet vidám is. Az éppen feloszló felhők mögül előbukkanókék ég tükörképe a járdán, és a vidám tarka ernyők. Megnézhetjük a feloldódó, szétfutó formkat is.
Ha csak tehetem kortárs vagy modern alkotók munkáit mutatom meg a gyerekeknek. Az órákra több képet is előkészítek, soha nem lehet tudni, melyik lesz abban az osztályban a legjobb.
Az alkotókról csak a legszükségesebbet mondom el, ezen az órán nincs szükség sok információra. Azok is inkább érdekesek szoktak lenni, mint lexikálisak.
A munka menete kicsit komplikált. Komplikáltabb mint általában lenni szokott. De igazából semmi helyrehozhatatlan nem történik, ha lelcseréljük, kihagyjuk, megismételjük, összekeverjük a lépéseket.
A feladat egy esős utca képe a járdán tükröződ képpel.

Először hosszában félbehajtottuk a famentes rajzlapot. Famentes jó hozzá, nem szívja gyorsan magába a vizet.
Megrajzoljuk az utca képét, épületeket, fákat......közönséges fekete filctollal. Nem részletezzük az épületeket, a nagy formákra koncentrálunk. Most még nem rajzoljuk meg a részletformákat, később visszatérünk még rá.
Majd bő vízzel átfestjük. A fictoll szépen feloldódik, de nem esünk kétségbe! Örülünk a szürkés sávoknak, elmosódó formáknak.
Jól feloldott festékkel megfestjük az utcát. A nedves papíron szép hatást érünk el.
Azért is jó, mert nagyon tartanak a gyerekek a szétfutó, feloldódó festéktől. Mindent elkövetnak ellene. Hát most nem, sőt! Ezután a festékes vízzel átfestjük az üresen maradt laprészt és kettéhajtjuk. Gondosan rásimítjuk.
Szétnyitjuk és a nedves papírra filctollal megrajzoljuk az utca részleteit.

Persze aki lassan dolgozott annak megszáradt a munkája. Vagy kevés vizet használt, akkor nem tükröződik semmi. Semmi baj, kenjük át ismét vízzel, hajtsuk össze ismét, még egy kis festékkel is segíthetünk. Ha úszik minden papírtörlővel itassuk fel a tengert. De ne a festékes ronggyal! Többet árt mint használ.
A lényeg, hogy sikeres legyen! Tessék bátran próbálkozni!

1 megjegyzés: