2015. november 27., péntek

Színharmóniák és színkontrasztok- Hideg és meleg színek

Színharmóniák és színkontrasztok


Bizonyos színösszeállításokat harmonikusnak, másokat össze nem illőnek érzünk. 
A kontrasztjelenségekkel már Goethe (1810) és Hoelzel (1910) is foglalkozott. Végül Hoelzel tanítványa, Johannes Itten (svájci festő és művészetpedagógus, 1888–1967, a Bauhaus tanára) rendszerezte és foglalta össze őket híres művében: A színek művészete című könyvében. 
A Johannes Itten által definiált hét különféle kontraszt-típusból többet is legegyszerűbben az ún. 12 osztatú színkör alapján érthetünk meg. innen

A hét színkontraszt

1. Magábanvaló színkontraszt
2. Fény – árnyék kontraszt
3. Hőfok kontraszt (Hideg- meleg színek kontrasztja)
4. Komplementer kontraszt
5. Szimultán kontraszt
6. Minőségi kontraszt
7. Mennyiségi  kontraszt

Hőfok kontraszt (Hideg- meleg színek kontrasztja)

A színkörre pillantva kiderül, hogy a legvilágosabb szín a sárga, a legsötétebb pedig az ibolya, a legerősebb világos – sötét kontraszt tehát e két szín között feszül.
innen

A sárga – vörös tengelyre derékszögben áll a vörösesnarancsot (legmelegebb szín) és a kékeszöldet, (leghidegebb szín) a hideg – meleg kontraszt két pólusát összekötő tengely.
Meleg: sárga, a sárgásnarancs, narancs, vörösesnarancs, vörös és vörösesibolya színek.
Hideg: sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, kékesibolya és ibolya.

A hideg és meleg színek karakterét definiálhatjuk még másképpen is:

Hideg – Meleg
Árnyas – Napos
Megnyugtató – Izgató
Légies – Földi
Távoli – Közeli
Könnyű – Nehéz
Nedves – Száraz
 A festészetben a perspektivikus és plasztikus hatáskeltés fontos eszköze ez a kontraszt. Ha valamilyen kompozíciót egy meghatározott kontraszt szerint, tiszta stílusban akarunk kidolgozni, akkor az összes többi kontrasztot visszafogottan, csak mellékkontrasztként vagy egyáltalán nem szabad alkalmaznunk.


A színkarakterek módosulásának nem szabad túlterjednie a tizenkét osztatú színkör négy szomszédos színén.
Ha a két poláris ellentétet, tehát a hideg és meleg legteljesebb erejét akarjuk elérni, akkor a kékeszöldtől kezdve a kéken, a kékesibolyán az ibolyán a vörösesibolyán és vörösön át a vörösesnarancsig tart.
 A sárgától a vörösesnarancsig vezető hideg – meleg kromatikus sor csak akkor felel meg céljainknak, ha a felhasznált színek mind ugyanolyan világosak, mint a sárga, egyébként fény – árnyék kontraszt keletkezne.

Ez az elmélet.
A legegyszerűbb és leglátványosabbak egyike a hőfokkontraszt. Ezzel kezdjük a harmadik osztályban. Először megismerjük a hideg és a meleg színeket. Csak ez után térünk rá a kontraszt hatásokra. 
Lássuk ezt a harmadik és a negyedik osztályokban. A harmadikosokkal a Tűz- és a Hideg birodalmát festjük meg.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése